Egyre többet hallani a középületek akadálymentesítéséről – ennek révén biztosítható, hogy a mozgássérültek is közlekedni tudjanak az épületben, önállóan használni tudják a berendezéseket. Legalább ennyire fontos odafigyelni a mozgássérültek otthonában a sajátos igényeikre, többek között a konyha berendezésekor.
A következőkben részletesen mutatjuk be a konyhát, de ezek a lehetőségek a lakás többi életterére is kitűnően alkalmazhatók
Egy akadálymentes konyha tervezése előtt mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy mennyire mások a térbeli viszonylatok ebből a helyzetből! A tervezés során kitűzött cél, hogy a funkciónak a legtökéletesebben megfeleljen, megközelíthető és elérhető legyen minden berendezési tárgy.
A konyha elrendezése
A konyhát több családtag is használhatja egyidejűleg, akik eltérő képességekkel bírnak, így a legspeciálisabb igényeket is ki kell elégítenie a terveknek. A legjobb erre a célra az U, illetve az L alakú konyhakialakítás. Emellett legyen biztonságos, kényelmes, önálló használatra alkalmas és esztétikus. A méretezések szempontjából igen előnyös, ha ismerjük a használó személyét és méreteit. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor átlagot vegyünk figyelembe. Elsődleges a kerekes székes mozgás helyigénye, és hogy mindent a legrövidebb úton el lehessen érni. Fontos a fordulási sugár ismerete, ami általában 150 cm.
Ajánlott berendezési megoldások
Legyenek térdszabad pultok, kihúzható munkafelületek vagy állítható, illetve gombnyomással irányítható pultasztalok. A térdszabad pultok alatt fiókok nem lehetnek, esetleg görgős-kihúzható tárolórekeszek, egyénre szabottan.
A dugaszolóaljak, távirányító gombok elhelyezése elérhető, biztonságos helyen, a munkapult síkjához közel, esetleg hátlapba süllyesztve ajánlott. A szekrények, polcok, tárolók, ha mód van rá, átlátszó anyagból készüljenek. A legalacsonyabb elem 30–40 cm mélységnél lejjebb ne legyen, és a legmagasabb is 120 cm alatt elhelyezve ideális. Hasznos a süllyeszthető polcok, tárolók alkalmazása, de alul érzékelőgombokkal, hogy semmit ne nyomjanak össze. Alkalmazhatók még vendéglapok, melyek a munkapult alá betolhatók. Az ajtós vagy fiókos szekrények mobilok, húzhatók, guríthatók legyenek. A főzőlapok és a mosogatók alá ne tegyünk semmit, hogy alájuk lehessen gurulni. Az étkezőpult magassága 75–80 cm legyen, vagy erre a magasságra lehessen süllyeszteni. Szag- és páraelszívókból célszerű távvezérlős típust beépíteni, de ennek hiányában a munkapultról kapcsolható is tökéletesen megfelel. Ha külön étkezőhelyiség van, ne legyen ajtó és küszöb közöttük. Előnyös megoldás az ovális étkezőasztal, mivel így nincsenek sarokütközések, és jó a helykihasználás.
Az egyéb fogyatékosságok figyelembevétele
Megkülönböztetést kíván az a probléma, hogy a nem kerekes székes, hanem támaszt, botot vagy járó keretet használók csak fél kézzel tudják kezelni a bútorokat.
Külön megoldás szükséges a gyengén látók és vakok konyhabútorainál az érzékelhető vonalvezetésre – esetlegesen az egyes elemeknél, például főzőlap, vizesblokk stb. kiképezhető kidomborodó jelzés, amely tapintással felismerhetően utal a funkcióra. Természetesen a veszélyt jelentő konyhai gépeknél, berendezéseknél (például a tűzhelynél) fontos, hogy a számukra kifejlesztett eszközt vegyék meg, építsék be, ami esetleg hangjelzéssel is figyelmeztet a veszélyes közelségre.
A jövőre nézve az tűnik ideálisnak, ha már az építész vagy a belsőépítész olyan épületeket tervezne, ahol a belső térképzés eleve ezeknek a sajátos követelményeknek a figyelembevételével történne, beleszámítva az elektromos hálózat olyan kiépítését, ahol a dugaszolóaljzatok a megfelelő magasságban helyezkednek el.
Tudomásom szerint fiatal építészek már díjakat is nyertek ilyen tervekkel. Fontosnak tartanám, hogy az érintett szakemberek egymásra találjanak, és ne külön-külön küzdjenek meg azért a célért, hogy legalább a mikrokörnyezet ténylegesen akadálymentes legyen a sérült vagy halmozottan sérült emberek számára.
